Ma szilvás gombócot készítettünk Benével, pontosabban én épphogy csak besegítettem, mert Benedek azon kívül, hogy a késsel én vágtam ketté a szilvákat mindent megcsinált:) Megfőztem a krumplit -500 g-(B. hozta ki a spájzból és rakta bele a lábosba, amit szintén ő vett elő), amit meghámoztunk (B. "fúj, ragacsos" felkiáltása közepette) és krumplitörővel áttörtünk (B. rakta bele a törőbe), majd B. hozzáadta a lisztet -kb. 200 g-, feltörte a tojást -1darab- és azt is hozzáküldte a masszához. Én dagasztottam és B. adagolta hozzá a lisztet, amíg elértük azt az állagot, hogy már nem ragadt és nyújtható volt. Ekkor a konyha felében már állt a liszt. Aztán belisztezett nyújtódeszkán elkezdtük kinyújtani, B. a kezével lapította és egyengette a tésztát és természetesen miután belerakta a félszilvát ő formálta a gombócokat is. A végén még megspékeltük azzal, hogy nagy kacagások közepette egymás arcát simogattuk a lisztes kezünkkel (B. volt az ötletgazda). Mikor elfogyott a szilva, az utolsó négy gombócba bubut töltöttem, B. kedvence, közönséges nevén túrórudi. Ez volt a meglepetés. A prézlit most vajjal csináltam, így egész más íze lett.
