Megsütöttük tegnap az első adag mézeskalácsunkat, azért mondom, hogy első, mert már el is fogyott, ennek biztos lesz még folytatása. Annyi rossz receptet kipróbáltam már, amiből ehetetlen, kemény, poros - bár szép szörnyeteg született, hogy ez a mostani igazán viszi a pálmát. Mivel az én nagyijaim már előtte eltávoztak közülünk, mint hogy megtanulhattam volna tőlük a békebeli mézeskalács receptjét kénytelen voltam hosszas kísérletezésbe fogni. Végül egy svéd öregember és a macskája hozta meg az áttörést, az ő receptjüket módosítottam, aktualizáltam és találtam közlésre alkalmasnak.
Túl nagy áttörést nem várok a mézeskalácsiparban ennek a receptnek a hatására sem, de az idei impaktfaktoraim számát ennyivel tudtam most megtámogatni. Lehet, hogy ez most már nem egy múló hullámvölgy a kutatói pályámban....
Szóval a mézeskalácsban Pettson szerint nincs méz, hanem cukorrépasziruppal készül. Hát ezt nem tudtam figyelmen kívül hagyni, mivel amúgy sem tartunk itthon sem cukorrépaszirupot, sem invert cukrot, így én mézet tettem bele és félve attól, hogy kevés lesz a tészta 250 gramm vajjal indultam. Megmelegítettem a vajat és belekevertem kábé 4 kanál nádcukrot és ugyanennyi mézet, azért csak kábé, mert Benére és Bonira bíztam rá a mérést, így elég nagy a +/- kilengés, de nem baj, nem szabad olyan merevnek lenni :) Adtunk hozzá sok fahéjat és friss gyömbért, meg 2 dl tejet, ezt jól mixerrel összekevertük és ehhez kezdtem el adagolni a lisztet (100 gramm riszliszt, 100 gramm graham liszt és 500 gramm finomliszt +1 csomag sütőpor összekeverve plusz finom lisztet érzés szerint), egészen annyit adtam hozzá, hogy a mixer helyett a végén már kézzel kellett dolgozni és olyan a szájban kicsit már olvadásnak induló tutti frutti cukorka keménységűre fejeztem be.
Aztán hűtőben állt a cucc 2 órát és utána nyújtottuk, szaggattuk, téptük, dobáltuk, ettük. A végén már tapostuk és végül fel is sepertük....
Előmelegítettem a sütőt 200 fokra és tényleg csak 10 percig sütöttem, még csak barna sem lett, de így lett igazán omlós. Próbáljátok ki ti is, nem fogtok csalódni.
